Olvasom, hogy egy háztartási és vegyi bolthálózat drónokat tesztel Budapesten. Tesztelik a drónos házhoz szállítást Budapesten
A számtalan fejlesztés alatt álló drónos projekt közös jellemzője, hogy rendszeres szállításra, vagy légifotózásra használnák az eszközöket, így nagy teljesítményű, nehéz eszközökről beszélhetünk, amelyeknél a megtett út jelentős, és nagy részben automatizált.
Miért fontos ez? Azért, mert a nem harci felhasználású drónokat úgy ismerjük, mint távvezérlésű helikoptereket, amik mögött ott áll egy-egy földi irányító, aki egy percre sem engedi ki a kezéből az irányítást, sőt, ha a távvezérlőnek a drón által érzékelhető jelszintje egy adott érték alá esik, az eszköz leszáll vagy visszatér. Ezeknél a felhasználásoknál azonban nem ez történik, hanem a drón memóriájába betöltik az útvonalat, és azt kézi vezérlés nélkül lerepüli. Kénytelen rá, hiszen több km távolságra kell eltávolodnia a felszállási startponttól, esetenként direkt rálátás nélkül, vagyis minimum leszálláskor takarásba kerül a domborzat, épületek, erdők, vagy más tereptárgyak miatt.
Képzeljünk el egy helyzetet. A drón egy 2 kg-os csomagot szállít, a saját súlya 10-15 kg. Az útvonala 5 km., a repülési magassága 100 m, a leggondosabb tervezéssel is 45-ször keresztez közforgalmú utat. Egy négysávos út felett meghibásodik (galambokkal ütközik vagy zárlatos lesz az akkumulátor, vagy bármi egyéb), és lezuhan. A lezuhanó drón egy nyerges vontató szélvédőjét zúzza be, és megsebesíti az útra koncentráló sofőrt. A tömegszerencsétlenség valószínűsége nem elhanyagolható.
Alapvetően kétdimenziós közlekedésünkben ritkán nézünk fölfelé, mert a veszély általában azon a szinten várható, ahol éppen tartózkodunk. Ezért az, hogy váratlanul a fejünkre esik egy többkilós tömegű gép, nem számottevő kockázat. Volt eddig. Egy lezuhanó repülőgép olyan hangos, hogy már több kilométerről halljuk a figyelmeztető zúgását. De egy drón hangja nem ennyire zavaró, főleg városi forgalomban. Tehát rendkívül összetett, és nehéz feladat annak biztosítása, hogy egy - az emberi munkaerő kiváltására szánt - csomagszállító robotrepülő ne okozhasson tragédiát. A mezőgazdasági célú drónröptetés baleseti kockázata pl. sokkal alacsonyabb, mint a városi csomagszállításé.
Gyanítom, hogy ez sűrűn lakott, forgalmas területen csak úgy biztosítható, ha lemondunk az automatizált irányításról, vagyis minden drónt kézzel irányítanak, vagy minimum felügyelnek. Ehhez azonban ki kell építeni egy olyan sűrű kommunikációs hálózatot, ami a repülési magasságtól a földig biztosítja az eszközök kapcsolatát az irányítóval. Egyébként ez annyira nem bonyolult, mert talajszinten a mobilhálózat városokban teljes lefedettséget biztosít, de a 100-150 méteres magasságban már nem vagyok benne biztos. Oda már valószínűleg néhány antennát direktben kell irányítani.
Ezzel a megoldással azonban nem csökken, hanem nő az emberi erőforrás igény, mert míg egy furgonnal egy sofőr 50 csomagot is ki tud kézbesíteni, addig egy drón teherbírása rendkívül korlátozott, a speciális jogosítvánnyal rendelkező repülésirányítónak lényegében egyesével kell kézbesítenie a csomagokat.
Összegezve: bár az új technológia kapcsán ígéretes tesztek folynak, mégis tartok tőle, hogy a biztonság igénye a legtöbb törekvést felül fogja írni.
