A felsőoktatási gender szakok leállításával Magyarországon új fejezet nyílt a gender mozgalom történetében. Ádáz vita bontakozik ki a tudományos kutatás szabadsága és a gender tudomány létjogosultságának megkérdőjelezése között. Próbáljunk meg hát tisztán látni ebben a kérdésben.
A tisztán látás amúgy nem egyszerű, mivel a gender elmélet és annak megjelenési formái (gender tudomány, gender politika) nevében megnyilvánulók mást-mást állítanak, viszont szinte mindent tagadnak erről. Tehát kezdjük azzal, amit még nem töröltettek a Wikipédiáról.
A gender alapjait elsőként a feminista és egzisztencialista filozófus, Simone de Beauvoir fektette le 1949-ben kiadott könyvében, amely A második nem címet viseli, és a mai napig nagy jelentőséggel bír. Művében megalapozta a genderelmélet eszméjét, melynek lényege az, hogy a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami az embereket igazán nővé vagy férfivá teszi.
Robert Stoller pszichoanalitikus 1968-ban megjelent írásától kezdve számítjuk a gender, a társadalmi nem fogalmának megszületését. Ez a mű fontos kiindulópontja volt a nők és férfiak eltérő viselkedésének tudományos tanulmányozásához, mely kutatások azóta is folynak.
A gender elméletet propagáló feminista mozgalmak szerint a női és férfi nemi szerepek minden nembeli egyének számára korlátozóak az önmegvalósítás terén, tehát a nők nemi szerepek alóli felszabadítása magában hordozza a férfiak felszabadításának vágyát is. E nézet szerint az egyenlőségért való küzdelem az elnyomó szempontjából mindenképpen veszteségekkel jár, ám ettől ez még nem hatalomátvétel, hanem hatalommegosztás.
A gendernyelvészet kezdetei 1973-ra nyúlnak vissza, amikor Robin Lakoff kifejti tanulmányaiban, hogy a nők helyét a társadalomban meghatározhatja maga a nyelvhasználat is, vagyis az, hogy születésük óta „női beszédre” oktatják őket, és úgy gondolja, a nőknek el kellene sajátítaniuk az úgynevezett „férfinyelvet” is, ekkor megváltozna az esetlegesen hátrányos társadalmi helyzetük is. Ezek a tanulmányok indítottak el rengeteg kutatást, melyből később kinőtte magát a gendernyelvészet, és ma már elfogadott tudományágnak számít a nyelvészeten belül.
Ebből tehát egyértelműen leszűrhető, hogy a gender elmélet feminista eredetű gondolat, mely a nemek közötti státuszok megváltoztatására irányul, e minőségében elsősorban politikai kategória.
A társadalomban megfigyelhető nemi szerepekre irányuló, a pszichológia és szociológia tárgykörébe tartozó kutatások tárgyát képezi a genderelmélet, más néven a társadalmi nem elmélete, mely a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozó elmélet, valamint a szociológia tárgykörébe tartozó olyan tudományterület, mely mindazon társadalmi tényezővel foglalkozik, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek.
A genderelmélet szerint a női és férfi sztereotípiák nem alapozhatók meg a biológiával, ahogyan a nemi szerepekre való determináció sem igazolható a testi felépítés által: ha empirikusan, azaz a tapasztalat szintjén adott esetben beigazolódik közülük néhány, annak hátterében nem biológiai meghatározottság, hanem a nemiséggel kapcsolatos normák elsajátítása, internalizálása áll. Eszerint tehát a társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szereprepertoár. Ezt a szereprepertoárt a nevelődés során sajátítjuk el. (Jó példa erre az, amikor a kisgyermekekre születésük után nemük szerint rózsaszín vagy világoskék szalagocskákat kötnek, vagy amikor gyermekként a lányoknak babát, a fiúknak pedig játékkatonákat ajándékoznak, vagy a szülői, rokoni figyelmeztetések, melyek a lányokat kedvességre, a fiúkat határozott érdekérvényesítésre intik.) Ezek a jelenségek mind azt szolgálják, hogy a gyerekek beletanuljanak az életük végéig játszandó nemi szerepekbe, s világosan utalnak a nemi szerep tartalmára és egymáshoz való viszonyukra. Természetesen a társadalmi nemhez kapcsolódó szereprepertoár erőteljes különbözéseket mutat a különféle társadalmakban, valamint ugyanazon társadalmon belül is sokat változhat a gazdasági, történelmi vagy politikai folyamatok következtében.
Eddig tehát a Wikipédián fellelhető ismeretanyag. De a témáról szóló pro és kontra információk között elsősorban azért nehéz eligazodni, mert a gender mozgalom képviselői egyértelmű elhatárolódás helyett tagadják, hogy a mozgalom égisze alatt elkövetett túlkapások a gender elmélet talaján szökkentek szárba. Érvelésük visszatérő eleme: a gender elmélet nem (csak) erről szól.
Pedig túlkapások bőven vannak. 1998-ban a svéd kormány olyan iskolai reformot vezetett be, melyben amellett, hogy megtiltotta a nemi szerepek gyerekekre való erőltetését, államilag támogatott „nemsemleges” óvodákat hoztak létre, melyek segítségével a családok nemi identitás nélkül nevelhetik gyerekeiket, a gyerekeknek megtiltották a „fiús” és „lányos” játékok használatát, helyettük „semleges játékokat” hoztak forgalomba. Egy középiskolában „semleges nemű öltözőt” alakítottak ki, hogy akik nem érzik magukat fiúnak vagy lánynak, azok is tudjanak hol öltözni-vetkőzni. Majd átírták a svéd nyelvet: bevezették a „hen” megszólítást, ugyanis eddig a férfiakat a „han”, a nőket pedig „hon” szóval illették. Mostantól van viszont a semleges hen is, mert pechjükre a svéd nyelvben mindeddig nem szerepelt semleges nem.
Egy fitneszteremben egy nőnek öltözött férfi a női öltözőt kívánta használni, mire a bent lévő megrökönyödött hölgyvendég a recepción reklamált. Ajánlották neki, hogy várjon, míg elkészül a férfi, ha zavarja, de a nő fenntartotta a panaszát. Erre visszavonták a klubtagságát, mivel megsértette a fitneszterem „ítélkezésmentes övezet” szabályát. Azonban a hölgy nem az illető transzszexualitása miatt panaszkodott, hanem mivel azt észlelte, hogy egy férfi van a női öltözőben. Hivatalos közlés szerint a fitneszterem„elkötelezett egy nem-megszégyenítő környezet kialakításában, szíves fogadtatással minden vendég számára”. Azt nem kérdezték, hogy a női vendégek jól érzik-e magukat férfiakkal egy öltözőben. Nem beszélve arról, hogy ezek a férfiak akár egyszerű kukkolók is lehetnek. A hölgy viszont megkérdezte a többi női vendéget, akiket szintén sokkolt az eset, mire a szolgáltató megint csak a hölgyet vádolta a vendégek felzaklatásával.
A BRIT ORVOSI KAMARA útmutatója szerint a várandós nőket ne kismamáknak, hanem várandós embereknek vagy terhes személyeknek kellene nevezni, mivel a várandós anyák kifejezés sértő lehet a transznemű “férfiakra”, vagyis az olyan nőkre nézve, akik férfiként határozzák meg magukat.
Sussex University Hallgatói Önkormányzata kiadott egy a „Nemek közötti esélyegyenlőségről szóló szabályzatot”, amely előírja, hogy “a Hallgatói Önkormányzat minden területén gender semleges nyelvet kell használni”. A szabályzat szerint továbbá, ha megismerkedünk valakivel, akire vonatkozóan még nem hallottuk meg, hogy milyen névmással beszélnek róla, semleges névmást kell használnunk.
Magyarországon 2009-ben vezették (volna) be a nemsemleges nevelést. A szakmai szervezeteket megkerülve a Bajnai kormány arra kötelezte az óvodákat, hogy módosítsák nevelési programjaikat és tudatosan kerüljék a gyermekeknél a nemi sztereotípiák erősítését. A kormányváltást követően az egyik első kormányzati intézkedés volt ennek a passzusnak az eltörlése.
Ha eltekintünk a fentiektől, és megelégszünk Dr. Kopp Mária nyilatkozatával, mely szerint "Nem lehet már letagadni, hogy mások az elvárások a nemekkel szemben. Ezen felül el kellene érni, hogy a férfiak elfogadják ezt az újfajta szerepet itthon is.", akkor is felmerül a kérdés, miért lett a szobatudományból, ami a nők és férfiak eltérő viselkedését, és annak okait tanulmányozza, gigantikus és agresszív emberkísérlet. Talán mégis van hasonlóság a gender tudomány és a marxizmus között, amennyiben mindkettő a "társadalmi igazságtalanságok" ellen jött létre, ideológiai muníciót szolgáltat egy politikai programhoz, amely (a bolsevik-mensevik logika mentén a kisebbséget többségnek állítva) a társadalom erőszakos megváltoztatására törekszik.
De miért probléma ez, mármint a biológiai nem és a társadalmi nem szétválasztása? Hiszen a társadalmi nem fogalma elég rugalmas ahhoz, hogy szétfeszítse a kétosztatú férfi-női nem fogalmát, és így teret biztosítson azok számára is, akik nem érzik jól magukat abban a nemi szerepben, amelyet a biológiai testük rájuk szabott. Az is igazoltnak látszik (és némelyek arra vetemednek, hogy ezt emberkísérletekkel igazolják is), hogy óvodás korig a gyermekek társadalmi neme még képlékeny, vagyis nevelhető.
Egy példával szemléltetem a problémát. Ismerünk eseteket az úgynevezett farkasgyerekekről, akik valamilyen okból kifolyólag vadon, azaz mindenféle nyelvi inger nélkül nőttek fel, és az emberi társadalomba való visszavezetésük után sem tudtak megtanulni beszélni. Ám a mai "civilizált és etikai normákkal szabályozott" korunk előtt léteztek olyan pszicholingvisztikai kísérletek is, amelyek során a gyerekeket tudatosan zárták el többi embertársuktól. Az eredmény meggyőzően tragikus. Azok a szerencsétlenek, akik a szükséges életkorban nem kaptak emberi nevelést és emberi nyelvi környezetet, azok később sem tudtak beilleszkedni az emberi közösségbe, nem tanulták meg a nyelvet és az elvont fogalmi gondolkodást. Vagyis bár biológiailag emberek voltak, társadalmi szempontból állatok maradtak. A biológiai és társadalmi faj szétválasztásának eredménye.
Amennyiben a gyermekek fejlődésük korai szakaszában nem kapják meg a környezetüktől a szükséges visszacsatolásokat, amelyek segítik őket nemi identitásuk kifejlődésében és megerősítésében, akkor a társadalmi nemük nem fejlődik szinkronban a biológiai nemükkel.
Dr. Bagdy Emőke szerint "...természetellenes, hogy hagyjuk a gyerekre, hogy eldöntse, fiú-e vagy lány. Kijelentem, és felelősséget vállalok érte, hogy három-öt éves korunkban mi nem tudunk eldönteni semmit. Tízéves korunkig van önismereti zárlatunk, azt sem tudjuk, kik vagyunk. Az apa, az anya, a tanítók mondják meg, kik vagyunk, és azt a mintát vesszük fel, ezt építjük be az identitásunkba. Ezen felül három-öt éves korban történik meg az, amit a pszichológia identifikációnak nevez, önkéntelen azonosulás a saját nemünkhöz tartozó szülővel...".
Akinek a környezeti, nevelői hatásra szétválik a társadalmi nemük (viselkedésmódjuk) a biológia nemüktől, vagy nem alakul ki a társadalmi nemi identitásuk, azok számára bizony kényelmetlenné válhat a biológiai nemük. Ez a folyamat elvezethet egy társadalommérnökök által vizionált szép új világhoz, de csak személyes boldogtalanságok és tragédiák tömegén át.
Tehát van egyszer egy gender mozgalom, amely a társadalom kierőszakolt megváltoztatásán munkálkodik, mely a gender politikán keresztül nyer teret, és egy gender tudomány, amely a mozgalom terminológiáját használja, és amelynek kutatási eredményei részben muníciót szolgáltatnak a mozgalom számára. A gender tudomány képviselői miért tiltakoznak az ellen, hogy őket összemossák a mozgalommal és annak politikai túlkapásaival? Ugyanazt a nevet használják. Nem történik egyértelmű elhatárolódás a mozgalomtól, annak elveitől és célkitűzéseitől. Sőt a fentiek alapján szimbiotikus együttműködést láthatunk.
Személy szerint semmi kifogásom nincsen az ellen, hogy az egyetemeken egy interdiszciplináris kutatás keretében foglalkozzanak a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel és annak társadalmi vonatkozásaival, valamint mindazon társadalmi tényezővel, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek. Ám pusztán a gender szak elnevezés, és az ott használt gender terminológia egy csomó olyan elvet és eljárást legitimál, amit súlyosan kártékonynak, társadalom- és emberellenesnek találok. Ugyanaz a helyzet, mint ha a gazdasági és szociológiai jellegű kutatásokra egy marxista szakot, vagy a különböző rasszok biológiai és pszichológiai különbségeinek kutatására rasszista szakot indítanának.
Ha a tudományos kutatás elhatárolódna a gender mozgalomtól mind nevében, mind terminológiájában, akkor esetleg komolyan tudnám venni, hogy elfogulatlan és szakmai alapon folyó kutatásról van szó.
Felhasznált linkek:
ttps://alfahir.hu/bagdy_emoke_oruletnek_tartja_hogy_egy_gyerek_dontse_el_milyen_nemu_akar_lenni
https://mno.hu/velemeny/elvisz-a-gender-isztambulba-1388790
https://hu.wikipedia.org/wiki/Genderelm%C3%A9let
https://www.citizengo.org/hu/ed/165203-tamogatom-gender-szakok-megszuneset
https://www.nyest.hu/hirek/mauglik-a-valosagban-vadon-nott-farkasgyerekek
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK09164.pdf
https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/Allam-%20es%20Jogtudomany/2014_4/2014-4-beliv-BALOGH.pdf
http://epa.oszk.hu/02400/02411/00009/pdf/EPA02411_gyermekneveles_2016_3_048-058.pdf
