Egy német kisbefektető arra hivatkozva követel 30 ezer eurót a hitelminősítőtől, hogy annak pozitív értékelésére hagyatkozva vásárolt 2008-ban a Lehman Brothers amerikai befektetési bank kötvényeiből, a bank azonban alig néhány hónappal később csődbe ment, a megvásárolt kötvények pedig elértéktelenedtek
A kártérítési igények „teljességgel megalapozatlanok” – nyilatkozott csütörtökön a Standard & Poor’s németországi képviseletének egy szóvivője, miután a BGH döntése nyomán lehet perelni német bíróságon a nagy nemzetközi hitelminősítőket. Hozzátette: a társaság korábban is mindig hangsúlyozta, hogy a hitelminősítői besorolás a cég véleményét tükrözi, és a piaci szereplők felelőssége, hogy figyelembe veszik-e ezeket a véleményeket.
Nos, véleményszabadság van, és mindenki elmondhatja a legszélesebb nyilvánosság előtt, hogy mit gondol egyes pénzügyi szereplőkről, ezzel nincsen semmi baj. De a jogérzékem azt súgja, hogy aki a véleménynyilvánítása révén tesz szert bevételre vagy jövedelemre, az igenis erkölcsi és anyagi felelősséget visel a véleményéért. Ha a nagy hitelminősítők nem pénzért minősítenének, akkor nem lennének nagyok. Igen sok embernek igen jó megélhetést biztosít az, hogy pénzügyi elemző tevékenységet folytat, ezért nem hivatkozhat arra, hogy ezek az elemzések csak a cég véleményét tükrözik, és semmilyen anyagi felelősséget nem vállalnak azokkal szemben, akik ezeket az elemzéseket komolyan veszik.
Ám szerintem ez nem csak a hitelminősítő és egyéb pénzügyi elemző tanácsadó cégek esetében igaz, hanem mindenki esetében, aki véleménye kinyilvánításával keres pénzt, és befolyásol másokat. Például a sajtó és média esetében is. Bizony perelhetőnek kell lennie minden olyan orgánumnak vagy sajtómunkásnak, akinek az írása kárt okozott azoknak, akiket befolyásolt (amennyiben ezen írás révén bevételre tett szert a szerző vagy az orgánum). Éspedig a felelősség mértéke természetesen arányos az adott cég vagy személy bevételével, és az okozott kár mértékével.
Elvégre különbséget kell tennünk a privát tévedés, és azzal okozott károk, valamint a hivatásszerű tevékenységgel okozott károk között. Ha egy nagy nemzetközi hitelminősítőnél, vagy egy országos nagy napilapnál valaki egy átmulatott éjszaka utáni másnaposságában elír egy nullát, abba - minden túlzás nélkül - egész földrészek gazdaságai, és kisbefektetők milliói roppanhatnak bele. Ezért úgy gondolom, hogy a felelőtlen (és sok esetben politikailag motivált) minősítgetésnek véget kellene vetni, mielőtt újra gazdasági válságot okoznak. Aki azonban vállalja a felelősséget a véleményéért, az jobban oda fog figyelni arra, hogy milyen elemzéseket ad ki a kezéből, és így összességében jobban megbízhatunk a következtetéseiben.
