HTML

Provokáció

Ismert és ismeretlen témák újszerű megvilágításban.

Friss topikok

  • fofilozofus: Az az érzésem, hogy a gender mögött egy érzelem áll, mégpedig a nők utálata. Valójában azzal a szö... (2018.12.03. 18:09) Elakadt a gender-henger?
  • F.M.J.: @Kunhallmi Agnes.: Nem is rossz ötlet. Ismerve az ellenzék csápoló magját, még hatékony is lehet, ... (2018.04.07. 14:03) Az interaktív politizálás hiánya
  • F.M.J.: Az egyébként korrekten megfogalmazott alapokhoz hozzátenném, hogy normális (sajnos már nem átlagos... (2015.10.08. 14:05) Asszonyverés
  • F.M.J.: @Androsz: Így kerek. (2015.08.16. 20:36) Ne vedd észre!
  • pityókaborsommelier: @Scagnetti: Talált süllyedt. Mit is várjunk egy akarnoktól, persze, hogy bele akar mindenbe pofáz... (2015.07.28. 15:22) Vidám Vásárnap

Linkblog

Asszonyverés

2015.10.07. 12:53 :: szekertabor

Először is leszögezném, elfogadhatatlannak tartom, ha valaki rendszeresen vagy súlyosan bántalmazza a hozzátartozóit. Ez nem csak jellemhiba, nemcsak bűn, hanem a hatályos jog szerint is bűncselekmény. Sem férfi sem nő részéről nem tolerálható.
Másodszor: a nők és gyengék bántalmazása az erősebb férfiak részéről lovagiatlan magatartás, és közmegvetést vált ki.

Az alapok lerakása után viszont felmerül néhány kérdés:

- Az a tiltás, amivel a modern társadalom az erőszakot körülveszi, egyértelműen a férfiakat sújtja. A férfias viselkedésnek ugyanis a legutóbbi időkig szerves része volt a fizikai agresszió, amire egyébként a közösség támaszkodott. Az erős férfi védi meg a hordát, hódít meg új élettereket, vadássza le a prédát, cserében gondoskodhat az utódnemzésről. Ma ebből annyi maradt, hogy az edzőtermekben öncélúan felfújt izomzatú hímek kapják meg a műtőasztalokon öncélúan felfújt mellű plázanőstényeket, de az egyik nem üthet, a másik nem szoptathat. A természetes ösztönök ilyen radikális letörése, a nemi szerepek radikális megváltoztatása vagy eltörlése a családokat is instabillá tette és a pszichét is rombolja, többek között ezért is látunk magunk körül annyi sérült személyiséget.
- Az alapjáraton alárendelt szerep, ami a modern társadalom családjaiban a férfiaknak kijut, sok esetben társul megalázó és provokáló helyzetekkel, amikor a nő mások előtt is demonstrálja a családon belüli egyeduralmát, és meghazudtolja, hitelteleníti a férfit. Ez egyébként független a férfi és a nő társadalmi státuszától, keresetétől, egyszerűen abból a külső körülményből adódik, hogy a kétgenerációs családokban a gyermekek nevelése, és ebből adódóan a háztartás nagyobbrészt a nőkre hárul, így ők vannak a családon belül döntéshozatali előnyben. A provokáció kiváltotta erőszak megítélése a provokáció mértékétől is függ. 
- Néhány öntudatos nő azt írja, ő nem tűrné, hogy a férje megüsse, az első alkalom után elválna tőle. Hát én nem tudom, az én értékrendemben van egy olyan fogalom, hogy házastársi hűség, és én a hűtlenséget jobban elítélem, mint az erőszakosságot. Nem is beszélve arról, hogy nemegyszer a hűtlenkedés váltja ki a férfiakból a biológiailag mélyen kódolt agressziót.
- Thomas Gordonnal ellentétben én nem látom igazoltnak azt a tézist, miszerint MINDEN konfliktus megoldható megbeszéléses, tárgyalásos úton. Állításom szerint létezik olyan helyzet, amiben a konfliktus jellege vagy a résztvevők tudatállapota miatt a fizikai megoldás az egyetlen célravezető megoldás. Nem pusztán azért, mert esetenként nem lehet másképpen kizökkenteni a másikat abból az ön- és közveszélyes viselkedésből, amit produkál, hanem azért is, mert előfordulhat, hogy az illető későbbi bűntudata, ami majd a kapcsolat helyreállítását akadályozza, csak ilyen módon oldható fel. Hallottam már olyat, hogy a feleség, miután becsípett, és társaságban a legérzékenyebb pontján megalázta a férjét, kijózanodva maga kérte, hogy a férje (aki egyébként soha egy ujjal sem bántotta) pofozza fel.

Ha ragaszkodunk a tradicionális lovagi kódexben foglaltakhoz, miszerint egy férfi nem emelhet kezet egy hölgyre, akkor nem dobhatjuk ki a kódex többi részét sem, ami szabályozta a férfiak és nők viselkedését a középkorban. Aki pedig az emancipáció jegyében megengedi a nőknek a közönséges és kihívó viselkedést, az a férfiaktól sem várhat mást, mint durva és közönséges bánásmódot.

 

 

1 komment

Címkék: család agresszió társadalom egyenjogúság nemi szerepek

A bejegyzés trackback címe:

https://provo.blog.hu/api/trackback/id/tr325626066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.10.08. 14:05:34

Az egyébként korrekten megfogalmazott alapokhoz hozzátenném, hogy normális (sajnos már nem átlagos) felfogás mellett a Btk kidobható lenne. Arra hivatott, hogy akinek a „jóérzése” megengedi mások szándékos, vagy hanyagságból történő bármiféle megrövidítését, azokat valami módon helyrepofozza. Az eredményességet most ne firtassuk. Tehát a hölgyek bántalmazása legutolsósorban kerülendő azért, mert büntetendő. Egy férfi ilyet egyszerűen nem csinál. Aki mégis, az nem férfi csak hím. A sors fintora, hogy ősközösségi berendezkedés mellett az ő magjuk öröklődik. A modern társadalmi berendezkedés viszont megengedné a nem cro-magnoni felfogás nagyobb mértékű elterjedését.

A műfiúk és műnők leírása telitalálat. Ezerszám lehet különféle felületeken demagóg bejegyzéseket olvasni a „modern” nemi szerepekről, amik közös jellemzője, hogy az általuk képviselt világkép még a lapos földnél tart, tehát a nézetek nem alkotnak kerek egészt, nem adnak megoldást az élet berendezésének összességére, csak az egyre nagyobb önellentmondásokat tolják egyre messzebb. Ha nem lenne terjedőben és jelentős súlyban az ilyesféle felfogás, még jókat is lehetne szórakozni rajtuk.