HTML

Provokáció

Ismert és ismeretlen témák újszerű megvilágításban.

Friss topikok

  • fofilozofus: Az az érzésem, hogy a gender mögött egy érzelem áll, mégpedig a nők utálata. Valójában azzal a szö... (2018.12.03. 18:09) Elakadt a gender-henger?
  • F.M.J.: @Kunhallmi Agnes.: Nem is rossz ötlet. Ismerve az ellenzék csápoló magját, még hatékony is lehet, ... (2018.04.07. 14:03) Az interaktív politizálás hiánya
  • F.M.J.: Az egyébként korrekten megfogalmazott alapokhoz hozzátenném, hogy normális (sajnos már nem átlagos... (2015.10.08. 14:05) Asszonyverés
  • F.M.J.: @Androsz: Így kerek. (2015.08.16. 20:36) Ne vedd észre!
  • pityókaborsommelier: @Scagnetti: Talált süllyedt. Mit is várjunk egy akarnoktól, persze, hogy bele akar mindenbe pofáz... (2015.07.28. 15:22) Vidám Vásárnap

Linkblog

A hatalomgyakorlás kifehérítése

2013.12.09. 10:32 :: szekertabor

Előre kell bocsátanom, hogy alábbi cikkemet nem azért írom, hogy a választások közeledtével revolverezzem a kormányt, és ezzel befolyásoljam a kampány eredményességét. Ha lehet ilyet mondani: éppen ellenkezőleg. E kicsit benyalós bevezetés után lássuk a cikk témáját, ami pedig a kormányzati kommunikáció egyirányúsága a pénztárgép cserén szemléltetve.

A cérna nálam akkor szakadt el, amikor Orbán Viktor múlt pénteken azt nyilatkozta a 168 órában, hogy nem nyugtalankodik a pénztárgép-átállás miatt, mert a magyarok szeretik az utolsó pillanatra halasztani az elintézni valóikat. Ebből, illetve a megelőző kormányoldali nyilatkozatokból az derült ki, hogy a döntéshozatalban ma nincsen negatív visszacsatolás, egy hibás kiinduló feltételezés alapján hozott szakmailag hibás intézkedés a teljes politikai eliten úgy fut végig, hogy nincsen lehetőség a nem politikai jellegű korrigálásra.

Egy évvel ezelőtt az NGM rohamtempóban, és nagyrészt a szakmai észrevételek figyelmen kívül hagyásával hozott egy jogszabályt, ami alapján 2013 közepéig minden pénztárt online össze kellett volna kötni a NAV-val, méghozzá nem a már rendelkezésre álló online kapcsolatok segítségével, hanem a gépekbe integrált külön mobilinternettel. Ez lényegében azt jelenti, hogy az összes NAV-engedélyes gép elveszíti az engedélyét, újakat kell fejleszteni és engedélyeztetni. A laikusok kedvéért elmondom, hogy a pénztárgépből ők csak egy szalagos számológépet és egy kijelzőt látnak, de a lelke egy bonyolult áramkör, ami gondoskodik arról, hogy a pénztárgépbe beütött, kinyomtatott tételeket utólag ne lehessen titokban manipulálni, illetve mostantól a NAV (leánykori nevén APEH) minden lenyomott billentyűről haladéktalanul értesüljön. Ennek az áramkörnek, melyet Adóügyi Ellenőrző Egységnek (AEE) hívnak, a kifejlesztése, illetve a nyugtanyomtató és kijelző készülékekhez történő adaptálása hosszadalmas munka. Az elkészült végterméket pedig engedélyeztetni kell egy bizottsággal, ami hónapokig tartó, idegölő, és drága mulatság.

A pénztárgépeket két fő csoportba sorolhatjuk. Vannak a bárhol használható kispénztárak, ahol a billentyűzet, a blokknyomtató és a kijelző egy - viszonylag kicsi - készülékbe van integrálva, és vannak a konkrét területre kifejlesztett, nagy, számítógép alapú többpénztáras rendszerek, ahol az AEE-vel ellátott blokknyomtató egy külön gép, ami össze van kötve egy számítógéppel, amin a tulajdonképpeni pénztár program fut. Ezeknél általában van egy áramkör fejlesztő cég, aki az AEE-t fejleszti, programozza, és esetleg adaptálja a blokknyomtatóhoz, és egy szoftvercég, amelyik pénztári alkalmazást ír hozzá gyógyszertáraknak, trafikoknak, benzinkutaknak, szupermarketeknek, jegypénztáraknak, éttermeknek, stb. Utóbbi el sem tud kezdeni dolgozni, amíg legalább egy olyan AEE-vel szerelt nyugtanyomtató el nem készül, ami adaptálható az általuk fejlesztett, az esetek többségében rendkívül specializált pénztárprogramokhoz. Már csak azért sem, mert a hardverfejlesztési költségeket rendkívül kockázatos felvállalni egy olyan pénztár esetén, amiből mindössze pár tucatnyira van szükség egy szűk felhasználási területen, mondjuk bringó hintó, és kerékpár bérbeadáshoz.

Tegyük fel tehát, hogy egy cég kifejlesztett egy BRINGCASH fantázianevű pénztárgépet. Ez nem csupán a bérleti díjakat kezeli, hanem az eszközkészletet, az esetenkénti alkatrész pótlást, kártérítést, bicikliskesztyű eladást, és emlékfotó szolgáltatást is adminisztrálja, valamint sokszintű statisztikai kimutatásokat képes készíteni pl. a biciklikölcsönzés időbeli és területi eloszlásáról. Ez olyan sikeres lett, hogy a biciklikölcsönzők háromnegyede ezt használja már öt éve. A cég most arra kényszerül, hogy az új szabályoknak megfelelő pénztárgépet adjon az ügyfeleinek. Igen ám, de hiába érdeklődik az eddigi beszállítóinál, senkinek sincsen adaptálható eszköze. Augusztus végén végre talál valakit, aki elkészült az AEE-vel, de még nincsen rá engedélye. A BRINGCASH fejlesztője választhat. Vagy vállalja a kockázatot, és bead egy terméket, amit talán az AEE alkalmatlansága miatt dob vissza a bizottság, vagy megvárja, hogy egy tőkeerős pályatársnak sikerül egy másik pénztárat engedélyeztetni, és akkor biztos lehet benne, hogy az AEE-vel kapcsolatban nem lesznek kifogások.

Az első számítógépes rendszerre októberben adtak ki engedélyt. Az ehhez használt AEE-hez egy csomó cég ezt követően kezdett programot fejleszteni, illetve ha elkészültek, ezt követően adták be engedélyeztetni. Tovább nehezítette a dolgot, hogy a NAV rendszere, nyilvántartási adatbázisai korántsem tökéletesek, lényegében a mai napig tesztüzemmódban futnak, ezért sokszor napokig nem lehet új pénztárgépet üzembe helyezni, pl. a BRINGCASH fejlesztői tesztgépét sem. Ezek után kerül sor arra, hogy a programozók összeüssenek egy olyan szoftvert, ami egyaránt kielégíti a felhasználói elvárásokat, az új pénztárgép-rendelet előírásait, és remélhetőleg a túlterhelt engedélyező bizottság rigolyáinak is megfelel.

Közben a reménybeli felhasználók várnak és reménykednek. Egészen addig, amíg eljő a december közepe, és bizonyossággá válik az, amitől eddig csak féltek, hogy nincsen mit üzembe helyezni, engedélyes változat legkorábban csak jövő év első felében lesz, addig meg rég megbüntette őket a NAV. Tehát gyorsan rendelhetnek a NAV-tól kispénztárakat 100-250 ezerért, igaz, hogy azt sem kapják meg idejében, de legalább le lesznek papírozva. Néhány hónap múlva a kényszerből megrendelt kispénztárak mehetnek a kukába, vagy értelmetlen volt belekezdeni a BRINGCASH fejlesztésébe.

És ez alatt a másfél év alatt, amíg a remek kiinduló ötletből megszületett egy szörnyszülött rendelet, majd sorra kiderült, hogy minden benne szereplő határidő tarthatatlan, a műszaki előírások egy része teljesíthetetlen, egyetlen alulról jövő figyelmeztetés sem lépte át idejében a kormányzati ingerküszöböt. Hiába kongatták meg a vészharangot a gyártók, fejlesztők, kereskedők, műszerészek, vagy akár a NAV dolgozói, nem sikerült meggyőzni a nagyeszejobbantudja politikai döntéshozókat. Ne feledjük, a pénztárgépes szakma ebben az esetben nem az időt húzza, ők abból élnek, hogy pénztárgépeket fejlesztenek, gyártanak, értékesítenek és karban tartanak. Nekik ez üzlet. Egyszerűen csak senki sem szeret időt és pénzt áldozni olyasmire, ami értelmetlen. Közben pedig az egész pénztárgépes szakma egyesített ereje is csak arra volt elegendő, hogy ezen cikk megírásáig a szükséges pénztárak 2 százalékát üzembe helyezzék.

Mindeközben az ellenzéki sajtó először következetesen kormányzati korrupcióról cikkezett, majd amikor kiderült, hogy a rendelet végrehajtásához sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak (magyarul nem állnak valakinek a raktárában eladásra kész halmokban a pénztárgép rendeletre szabott eszközök), előkerült az igazsághoz sokkal közelebb álló kormányzati inkompetencia témája. Ezzel szemben a kormányhű sajtó olyan szinten vakká vált a probléma kapcsán, hogy augusztus végéig, amíg nem volt egyetlen engedélyes gép sem, a gyártókat okolták, utána pedig győzelmi jelentést harsogtak minden egyes engedély kiadásakor, és a felhasználókat ostorozták. 

Én elismerem, hogy a jelenlegi kormányzat a szakadék széléről rántotta vissza az országot, meg hogy elmúltnyolcév, meg hogy bezzeg. De időnként jó lenne érezni, hogy a nemzeti konzultációba az is belefér, hogy az érintett  szakma figyelmeztetéseit komolyan veszik, és időnként elismerik, hogy hibáztak. Még a kommunisták is beismerték néha, hogy eufémikusan szólva "vannak még hibák, elvtársak". És ha érzékelném, hogy a kormányzat legalább megpróbálja megérteni a szempontjaimat, akkor én sem egy kitalált pénztárral szemléltetném a problémáinkat. 

Szólj hozzá!

Címkék: politika gazdaság kultúra megmondás pénztárgép

A bejegyzés trackback címe:

https://provo.blog.hu/api/trackback/id/tr85680191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.